Miért fontos a precíz és visszakövethető költségkalkuláció a mai transzferár dokumentáció adóhatósági ellenőrzési gyakorlatában?

Költségkalkulációk ellenőrzése a NAV fókuszában

A transzferárak megállapítása során előszeretettel alkalmazzák a cégek az úgynevezett „cost+plus” (azaz költség+felár) módszert, melyet még az 1995-ben készült OECD Irányelvek hoztak be a köztudatba. A módszer népszerűsége nem véletlen, hiszen könnyen alkalmazható és biztos támpontot nyújt az árazás során legyen szó bármilyen ügylettípusról (pl. szolgáltatások, kereskedelmi ügyletek, beszerzés, royalty, adás-vétel, bérlet….stb.)

Egy hatósági ellenőrzés megkezdésekor a transzferár dokumentációk bekérése a vizsgált év főkönyvi listáinak átadásával egyidejűleg történik. Az elmúlt évben a Gordon & Webster Zrt. adótanácsadói csapata több alkalommal tapasztalta, hogy míg a korábbi években főleg a transzferár dokumentációk tartalmát vizsgálta a hatóság erre specializálódott osztaga, addig 2018-ban már a transzferár nyilvántartások alapját képező „költség+felár” kalkulációk mögé tekintettek.

Mit jelent ez az adózó vagy a dokumentáció készítője szempontjából? Eddig talán elegendő volt egy szokásos piaci elvek mentén meghatározott hasznot megállapítani önköltség alapon kapcsolt vállalatok közötti ügyletek esetében, most azonban a hangsúly átkerült az ár mértékét főként meghatározó önköltség vizsgálatára (itt jegyezném meg, hogy a haszon mértéke továbbra is központi kérdés maradt az ellenőrzés során).

Részletesebben végiggondol a folyamatot, az alábbi kérdések merülhetnek fel Önben:

• Vajon megfelelő módon kerültek felosztásra a vállalat költségei, azok a tételek, melyek később a vállalatok közötti transzferár megállapításakor figyelembe vettek?
• Minden, az adott ügylethez köthető tétel belekerült az önköltségbe?
• Igazolni tudom, hogy azonos módon zajlott a költségfelosztás kapcsolt és független felek esetében?
• Milyen allokációs kulcsokat alkalmaztunk az egyes általános költségek esetében?
• Egyáltalán elérhető még a kalkuláció és a forrásadatok?

 Az Ön vállalata képes ezeket a kérdéseket egy adóvizsgálat esetében akár 5 év távlatából megválaszolni?

Transzferár-intenzív cégek esetében tehát érdemes átgondolni a belső költségkalkulációk menetét (és hollétét), hiszen egy kalkulációs hiba következtében a transzferár nyilvántartás vizsgálatnál nemcsak társasági adó, de akár ÁFA-val összefüggő bírságvonzat is előfordulhat.

Egy magas adókockázattal rendelkező (pl. főtevékenységhez kapcsolódó, országhatárokon átívelő nagy értékű ügylet) tranzakciók tervezése illetve utólagosan transzferár dokumentáció készítésén keresztül azok ellenőrzése során célszerű aktívan bevonni a kontroller csapatot is. A TP dokumentáció háttéradatait a hatóság kérésére záros határidőn belül a mindenki által ismert öt (bizonyos esetekben hat) évre visszamenőleg is prezentálni kell, melyek sok esetben már előző kontrolling csapat nevéhez fűződnek.

Annak tehát, hogy a vállalatnak pontos, gyors és visszakövethető kontrolling szoftvere legyen, immáron adókockázata is van.

Az ABUX szoftver képes a fenti elvárásokat teljesíteni. Az Excel felületen megjelenő kalkulációkban akár főkönyv szintre képes lefúrni egyetlen kattintással. Bővebben az “Excel határok nélkül” cikksorozatunk foglalja össze a szoftver által kínált lehetőségeket. 

2018-ban közel 300 ügyfél választotta a Gordon & Webster Zrt. szolgáltatásait. Ismerkedjen szoftverünkkel az alábbi csatornákon:

Csatlakozzon csapatunkhoz. Nyitott pozícióinkat karrier oldalunkon találja.

Tudjon meg többet tervező és elemző szoftverünkről: www.gordon-webster.com/abux