Transzferár tanácsadás
Háttér
Magyarország az OECD tagállamaként elismerte, hogy a transzferárak megállapítására a szokásos piaci ár elvének az OECD modellegyezmény 9. cikkelyében foglalt, nemzetközileg elfogadott meghatározását kell használni:
„(Amennyiben) két (kapcsolt) vállalkozás az egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataikra tekintettel olyan feltételekben állapodik meg, vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, a feltételek miatt azonban nem ért el, ennek a vállalkozásnak a nyereségéhez hozzászámítható és következésképpen megadóztatható.”
Az OECD által megfogalmazott szokásos piaci ár elve a magyar szabályozásban a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18.§-ban jelenik meg, eszerint: „a szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének” A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekben alkalmazott árat – a transzferárat – a Pénzügyminisztérium által kibocsátott rendelet („22/2009. (X.16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről) és a Nemzetgazdasági Minisztérium által kihirdetett módosításokban megfogalmazott előírásai szerint kell dokumentálni.
Kinek kell transzferár nyilvántartást készíteni?
Főszabály szerint az az adózó köteles transzferár nyilvántartást vezetni, amely az adóév utolsó napján nem minősül a Tao. törvény előírása szerint kisvállalkozásnak, és az adóévben ügyleteket bonyolított kapcsolt vállalkozásaival.
A vállalkozásnak tehát első körben azonosítania kell a jogszabály szerinti kapcsolt vállalkozásait, majd meg kell vizsgálnia, hogy adott üzleti évben folytatott-e ügyleteket ezekkel a kapcsolt vállalkozásokkal.
A Tao. tv. (4.§ 23.) alapján két társaság egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, ha az egyik társaság többségi befolyással rendelkezik a másikban, vagy egy harmadik társaság mindkettőjükben. Egy társaság többek között akkor rendelkezik többségi befolyással egy másik társaságban,
- ha a szavazati jogok több mint 50%-val rendelkezik (akkor is, ha ez a társaság
más tagjával kötött megállapodás alapján áll fenn); - jogosult a másik társaság vezető tisztségviselői többségének kinevezésére/leváltására
A más országban létesített telephelyekkel és kapcsolt vállalataikkal is számolni kell.
Változás!
A 2015-ben kezdődő üzleti évben fontos változás történt, mely alapján több vállalkozásnak kell transzferár dokumentációt készítenie, mivel az új szabályok szerint már a vezetőség személyi átfedése is elegendő lehet ahhoz, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősüljenek a cégek.
Transzferárral összefüggő adókockázatok
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség megsértése esetén mulasztási bírság vethető ki, melynek összege jelenleg kétmillió forint, ismételt jogsértés esetén 4 millió forint. A kétmillió forintos bírság a NAV jelenlegi értelmezése alapján szerződésenként, és nem dokumentációnként értendő. A transzferár kiigazítások miatt (feltéve, hogy azok az adóhatóság javára szólnak) növekedhet az adókötelezettség mértéke, a felmerülő adóhiány. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az első esetben kiszabott bírság négyszerese szabható ki!
Ha bővebb információkat szeretne megtudni, keresse fel kollégáinkat, akik örömmel segítenek Önnek.
Ajánlatot ide kattintva kérhet, on-line kitölthető kérdőívünkön keresztül.